Ugrás a tartalomhoz

Patay István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patay István
Született1808. május 19.
Nyírmada magyar
Elhunyt1878. május 5. (69 évesen)
Debrecen magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásakatonatiszt, megyei hivatalnok, honvéd ezredes, politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Patay István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Báji Patay István (Nyírmada, 1808. május 19.Debrecen, 1878. május 5.) katonatiszt, megyei hivatalnok, honvéd ezredes, függetlenségi politikus.

Élete

[szerkesztés]
Patay Pista az 1872-es évben

A tekintélyes református nemesi származású báji Patay családnak a sarja. Apja báji Patay István (17821854), Szabolcs vármegye alispánja, földbirtokos, törvényszéki ülnök, anyja nagy-ilosvai Ilosvay Polixéna (17871851).[1] Az apai nagyszülei báji Patay József (17341797), földbirtokos, a Tiszáninneni református egyház gondnoka, és fáji Fáy Borbála (17541830) voltak. Az anyai nagyszülei nagy-ilosvai Ilosvay László (17651803), földbirtokos és bábai Bay Erzsébet voltak.

A bécsi hadmérnöki akadémián végezte tanulmányait, majd 1827-33 között az I. huszárezredben hadnagyként szolgált; ezt követően megyei tisztviselő. 1848. június 19-től nemzetőr őrnagy, majd szeptember közepétől Szabolcs vármegye önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnokaként tevékenykedett. Görgei Artúr, illetve Perczel Mór parancsnoksága alatt részt vett a Jelačić elleni harcokban. Október 1-jétől honvéd őrnagy a drávai hadtestnél. 1849. február 8-tól a Központi Mozgó Seregben szolgált, illetve a II. hadtestnél, alezredesi rangban. Végig harcolta a téli, illetve a dicsőséges tavaszi hadjáratot. Május közepétől Pest katonai parancsnoka, majd a II. hadtest hadosztályparancsnoka. Augusztus 8-án Bem tábornok ezredessé léptette elő, s ilyen minőségében vett részt a délvidéki harcokban, a X. hadtest egyik hadosztályának parancsnokaként. A fegyverletétel után bujkált, majd nyírmadai birtokán élt visszavonultan. 1861-ben, majd 1865-től 1872-ig folyamatosan Debrecen országgyűlési képviselője volt. 1872 és 1875 között a Hajdú kerület képviseletét látta el az országgyűlésben mindvégig a függetlenségi eszme szolgálatában.

Házasságai

[szerkesztés]

Patay István feleségül vette Tussay Terézia (1813Kassa, 1845. április 22.) kisasszonyt,[2] akinek a szülei tussai Tussay László, földbirtokos és csáthi Gábriel Klára voltak. Hitvese halála után az úr özvegy nagykállói Kállay Boldizsárné nagykállói Kállay Teréz (1810Debrecen, 1899. június 6.) asszonyt, akinek a szülei nagykállói Kállay Imre (†1832), földbirtokos és tunyogi Szűcs Ágnes (17871822) voltak.[3] Patay István két házasságából nem maradt meg utódja.

Források

[szerkesztés]
  • Patay alez. iratai (R 306)
  • Nagy Iván: Családtörténet

Jegyzetek

[szerkesztés]